Bosznia-hercegovinai Föderáció (Federation of Bosnia and Herzegovina)
A Föderáció 1994. március 18-án jött létre a Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti katonai együttműködésről szóló washingtoni egyezmény keretében. Megalakulásával véget ért a boszniai háború (1992–1995) mellékszála, az időszakos horvát-muszlim fegyveres konfliktus. A Föderációnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendszerben betöltött szerepét a boszniai háborút lezáró Daytoni békeszerződés biztosítja.
Az entitás fővárosa Szarajevó. Mostarban székel a Föderáció minisztériumai közül négy. A Föderációnak saját elnöke és kormánya, parlamentje, zászlaja, vámszervezete, rendőrsége, postája, sőt légitársasága is van. Saját hadsereggel is rendelkezik (Bosznia-hercegovinai Föderáció Hadserege, Vojska Federacije Bosne i Hercegovine), bár az – a Szerb Köztársaság Hadseregéhez hasonlóan – az államszintű Védelmi Minisztérium irányítása alatt áll. (A két külön hadsereg és rendőrség megszüntetése folyamatban van).
A Bosznia-hercegovinai Föderációt bosnyák–horvát föderációnak is szokták nevezni. Ez a név nem hivatalos, és az államképződmény korábbi kétnemzeti jellegére utal. 2002-től a főképviselő határozatot hozott a Föderáció alkotmányának megváltoztatásáról, amellyel a szerbek is a Föderáció alkotó nemzetévé (konstitutivni narod) léptek elő.
A Bosznia-hercegovinai Föderáció 10 kantonból (kanton) – a hivatalos horvát elnevezéssel megyéből (županija) – áll. Ezek széles jogkörrel rendelkeznek, saját kormányuk, parlamentjük, rendőrségük van. A tíz közül ötben a bosnyákok alkotnak többséget (Unai-Sanai, Tuzlai, Zenica-Doboji, Boszniai Drina-menti és Szarajevói), három kanton horvát (Hercegboszniai, Nyugat-Hercegovinai és Szávamelléki kanton), két kanton pedig "kevert" lakosságú (Közép-Boszniai és Hercegovinai-Neretvai kanton). Ez utóbbi kantonokban az alkotó nemzetek védelmét biztosító speciális törvényhozási rendszer működik.
A Föderáció a kantonokon belül kisebb közigazgatási egységekre, općinákra (szerbül opština; a magyarban községnek fordítják) oszlik. Ezekből 79 van.
A kantonok vagy megyék a következők:
* 1. Unai-Sanai (Unsko-sanski kanton, Unska-sanska županija). Székhelye Bihács.
* 2. Szávamelléki (Posavski kanton, Posavska županija). Székhelye Orašje.
* 3. Tuzlai (Tuzlanski kanton, Tuzlanska županija). Székhelye Tuzla.
Térkép - Bosznia-hercegovinai Föderáció (Federation of Bosnia and Herzegovina)
Térkép
Ország - Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina zászlaja |
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
BAM | Bosnyák konvertibilis márka (Bosnia and Herzegovina convertible mark) | KM or КМ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
BS | Bosnyák nyelv (Bosnian language) |
HR | Horvát nyelv (Croatian language) |
SR | Szerb nyelv (Serbian language) |