Térkép - Bikini-atoll (Bikini Atoll)

Bikini-atoll (Bikini Atoll)
A Bikini-atoll (más néven Pikinni-atoll) egy atoll a Marshall-szigeteken, a Csendes-óceánon. 23 szigetből áll, melyek mintegy 594 km²-nyi lagúnát ölelnek körbe. A szárazföld összterülete 8,8 km². A Csendes-óceáni kísérleti terület részeként az USA 23 hidrogén- és atombombát robbantott itt fel 1946 és 1958 között.

Felfedezője, Otto von Kotzebue a területet Johann Friedrich von Escholtz után Escholtz-atollnak nevezte el, a második világháborúig a nyugati világban ezen a néven volt ismert.

A bombarobbantásokat megelőzően lakott terület volt. Lakosait kitelepítették a Kili-szigetre. A tesztek 1946 júliusában kezdődtek. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején pár idevalósi megpróbált visszaköltözni, de a túlságosan nagy radioaktivitás miatt meggondolták magukat.

Miután a japánokat elűzték a Marshall-szigetekről 1944-ben, a szigetek és atollok az amerikai haditengerészet adminisztrációja alá kerültek. 1946-ban a Bikini-sziget lett az Operation Crossroads helyszíne, egy olyan katonai tudományos kísérleté, amelynek célja az atombombáknak a haditengerészeti hajókra tett hatásainak tanulmányozása volt. A vizsgálatok előtt át kellett helyezni az atoll 166 bennszülött mikronéziai lakosát, akiket előbb a Rongerik szigetre, majd a Kili-szigetre vittek, mintegy 800 km-re délkeletre Bikinitől.

A világ első atomfegyver-vizsgálatát 1946. július 1-jén, Bikini szigeténél végezték, 20 kilotonnás atombombával, amit egy repülőgép dobott le, és ami a levegőben robbant fel, a flotta mintegy 80 elavult, második világháborús hadihajója, köztük csatahajók és repülőgép-hordozók felett. A második vizsgálat július 25-én volt, ez volt a világ első víz alatti atomrobbantása, ami hatalmas radioaktív vízoszlopot dobott fel. Az amerikaiak japán, német, és szolgálatból kivont amerikai hadihajókat helyeztek el a tengeren, mintha épp csatát vívnának. A robbanás kilenc próbahajót elsüllyesztett. A szándékosan lőszerrel és üzemanyaggal feltöltött hajók azóta is szennyezik a vizet.

További teszteket végeztek 1954–1958 között, melyek közül néhány termonukleáris volt. Ekkoriban a Bikini és az Enewetak-atoll az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának csendes-óceáni kísérleti terepe volt. 1956-ban a Bikini volt a helyszíne az első hidrogénbomba felrobbantásának, amit szintén egy amerikai repülőről dobtak le.

 
Térkép - Bikini-atoll (Bikini Atoll)
Térkép
Nokia (vállalat) - Térkép - Bikini-atoll
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Bikini-atoll
OpenStreetMap
Térkép - Bikini-atoll - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Bikini-atoll - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Bikini-atoll - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Bikini-atoll - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Bikini-atoll - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Bikini-atoll - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Bikini-atoll - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Bikini-atoll - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Bikini-atoll - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Marshall-szigetek
A Marshall-szigetek zászlaja
A Marshall-szigetek Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. (A spanyolok révén már régóta ismert volt a szigetcsoport). Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.

Az állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában fekszik. 29 kisebb korall-atollból és 5 nagyobb szigetből áll, melyek két szigetláncba rendeződnek. A Ratak-szigetek 16, a Ralik-szigetek 18 atollból állnak; hosszan, egymással párhuzamosan nyúlnak el. Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárasztja őket a tenger.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
USD Amerikai dollár (United States dollar) $ 2
ISO Nyelv
EN Angol nyelv (English language)
Neighbourhood - Ország