Amszterdam-sziget (Îles Saint-Paul et Nouvelle-Amsterdam)
Az Amszterdam-sziget (franciául Île Amsterdam vagy Nouvelle Amsterdam, hollandul Nieuw Amsterdam) az Indiai-óceán déli medencéjének egyik francia fennhatóság alá tartozó, a Francia déli és antarktiszi területek részét képező, apró szigete. A sziget a Martin-de-Viviès nevű kutatóállomáson kívül lakatlan.
A távolodó lemezszegélyek mentén létrejött sziget vulkáni eredetű, kora mintegy 300 ezer év. A bazaltos vulkáni felépítmény nyugati fele az újabb kitörések hatására összeomlott és az óceánba süllyedt. Az ekkor keletkezett kalderához tartozó kitörési központ kürtőjét – amely a régitől 2 kilométerre, kelet-északkeletre található – lávató tölthette ki; a kaldera peremén túlfolyt kisebb lávaárak tanúskodnak erről. A legutolsó erupciók során több mint két tucat salakkúp és számos lávafolyás alakult ki. A történelmi időkből nem ismert egyetlen kitörése sem, bár a sziget északkeleti lejtőjén, a Dumas-kráternél megfigyelhető formakincs a 20. század során jöhetett létre. A jelenleg inaktív rétegvulkán az Antarktiszi-lemez legészakabbra fekvő, felszíni tűzhányója. A sziget átmérője 7 × 10 kilométer, területe 57,5 km², legmagasabb pontja a 881 méteres Mont de la Dives. Partjai igen meredekek és nehezen megközelíthetők: az északi rész nagyjából 1 kilométeres partszakaszán kívül átlagosan 80 m magas sziklafalak szegélyezik a szigetet. Nyugaton közvetlenül a tengerszintről 660 méterre emelkedik az abráziós part. A partfalak mögött 300 m átlagmagasságú, nyáron száraz időjárású terület húzódik. E síkságból emelkedik a 300-600 méteren fekvő fennsík, amelyet máig érintetlen tőzegláp borít.
A legközelebbi szárazföld a 92 kilométerre, délre fekvő Szent Pál-sziget, amelynek keletkezése és földtörténete hasonlít nagyobb társáéhoz.
A távolodó lemezszegélyek mentén létrejött sziget vulkáni eredetű, kora mintegy 300 ezer év. A bazaltos vulkáni felépítmény nyugati fele az újabb kitörések hatására összeomlott és az óceánba süllyedt. Az ekkor keletkezett kalderához tartozó kitörési központ kürtőjét – amely a régitől 2 kilométerre, kelet-északkeletre található – lávató tölthette ki; a kaldera peremén túlfolyt kisebb lávaárak tanúskodnak erről. A legutolsó erupciók során több mint két tucat salakkúp és számos lávafolyás alakult ki. A történelmi időkből nem ismert egyetlen kitörése sem, bár a sziget északkeleti lejtőjén, a Dumas-kráternél megfigyelhető formakincs a 20. század során jöhetett létre. A jelenleg inaktív rétegvulkán az Antarktiszi-lemez legészakabbra fekvő, felszíni tűzhányója. A sziget átmérője 7 × 10 kilométer, területe 57,5 km², legmagasabb pontja a 881 méteres Mont de la Dives. Partjai igen meredekek és nehezen megközelíthetők: az északi rész nagyjából 1 kilométeres partszakaszán kívül átlagosan 80 m magas sziklafalak szegélyezik a szigetet. Nyugaton közvetlenül a tengerszintről 660 méterre emelkedik az abráziós part. A partfalak mögött 300 m átlagmagasságú, nyáron száraz időjárású terület húzódik. E síkságból emelkedik a 300-600 méteren fekvő fennsík, amelyet máig érintetlen tőzegláp borít.
A legközelebbi szárazföld a 92 kilométerre, délre fekvő Szent Pál-sziget, amelynek keletkezése és földtörténete hasonlít nagyobb társáéhoz.
Térkép - Amszterdam-sziget (Îles Saint-Paul et Nouvelle-Amsterdam)
Térkép
Ország - Francia déli és antarktiszi területek
2019-ben az UNESCO természeti világörökségi helyszínné nyilvánította.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
FR | Francia nyelv (French language) |