Man (manx nyelven Ellan Vannin) vagy Mann (Mannin) az Ír-tengeren fekvő sziget, a Brit-szigetek földrajzi középpontja. Nem része az Egyesült Királyságnak, viszont a brit koronafüggőségek közé tartozik. Az Európai Unió területének nem része, de vámterületének igen. Valaha önálló állam volt, a középkorban egy kelta királyság létezett a területén.
Őslakói kelták (gaelek) voltak. A 9. században norvég vikingek hódították meg a szigetet, és a szomszédos Hebridákkal és más kisebb szigetekkel közös birtokként uralták. A szigetek urai előbb a dublini viking királyok, majd az Orkney-szigeteken székelő viking királyok hűbéresei voltak. 1079-től Godred Crovan, a szigetek ura a Man sziget és a Hebridák királyaként önállósította magát („Man és a Szigetek királya”, latinul Rex Manniae et Insularum). Utódai a távoli norvég királyok névleges fennhatóságát elismerve, de továbbra is királyokként uralkodtak. 1164-től a királyság két külön királyságra vált szét, a sziget uralkodói ettől kezdve csak mint a Man sziget királyai kormányoztak.
A szigetet 1266-ban Norvégia eladta Skóciának, a 14. században pedig angol fennhatóság alá került. 1504-ben végleg megszüntették a Man sziget királya már régóta csak névleges címét. Ezután sokáig Salisbury és Derby grófjai (earl) birtokolták a szigetet a Man sziget lordjaiként, míg 1765-ben megvásárolta a brit parlament.
Azóta közvetlenül a brit korona alá tartozik, de a londoni Parlamenttől független; saját helyi parlamentje, az ezeréves Tynwald (a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő országgyűlése) belügyekben teljes önállósággal van felruházva.
Lásd még:
* A Man sziget és a Hebridák uralkodóinak listája
* A Man sziget királyainak listája
* A Man sziget lordjainak listája
