Madagaszkár (régebbi nevén: Malgas Köztársaság, malgasul: Repoblikan'i Madagasikara, franciául: République de Madagascar), szigetország az Indiai-óceánon, az afrikai kontinens délkeleti partjánál. Madagaszkár szigetének területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete. Az országhoz továbbá számos kisebb sziget is hozzátartozik. Madagaszkár korán elvált az ősi Gondwana kontinenstől, illetve annak afrikai részétől, és az élővilág ezután elszigetelten fejlődött. Az itt élő fajok 90 százaléka endemikus élőlény.
A kutatók régen úgy vélték, hogy Madagaszkár az I. e. 200 és 500 között települt be, a Borneó szigetéről érkező népekből, majd később a Mozambikból letelepült bantu népből. Modern genetikai kutatások viszont a benépesítést az i. sz. 800 körüli időre teszik. A különböző forrásokból a helyi etnogenezis révén kialakult népesség neve malgas. Az ország kultúrájában jelentős szerepet töltöttek és töltenek be ma is a későbbi bevándorlók, az arabok, az indiaiak, kínaiak és az európaiak (elsősorban a franciák).
A 19. században a francia-hova háborúban Franciaország annektálta, azaz gyarmatosította Madagaszkárt, ezzel az ország szuverenitása megszűnt, és a 103 éve uralkodó Merina-monarchia tagjait a franciák Algériába száműzték. Franciaország második világháborús veresége után Madagaszkár a Vichy-kormány uralma alá került. Attól tartva, hogy a japánok tengeralattjáró-támaszpontot létesítenek Madagaszkáron, a brit csapatok hat hónap alatt elfoglalták a szigetet a szabad franciák számára.
1947-ben felkelés tört ki a francia gyarmati uralom ellen, amelyben több mint 90 ezer ember vesztette életét. A felkelés leverése után a franciák reformokat vezettek be. 1960. június 26-án jött csak el a független állam kikiáltása, melynek neve Malgas Köztársaság volt. 1992 óta az állam neve Madagaszkári Köztársaság, államformája parlamentáris köztársaság fővárosa Antananarivo.
2011-ben az ország népessége becslések szerint közel 22 millió fő, és ennek majd 90 százaléka él kevesebb mint napi két dollárból. Madagaszkár bennszülött lakosságának a nyelve, a malgas az ausztronéz nyelvcsaládba tartozik. A másik hivatalos nyelv a francia. A lakosság nagy része ragaszkodik a hagyományokhoz és a hiedelmekhez, valamint a valláshoz, ami az ország túlnyomó részén a kereszténység. A kormány stratégiai fejlesztésnek tűzte ki az ökoturizmus, a mezőgazdaság, az oktatás és az egészségügy fejlesztését, valamint a nemzetközi kereskedelem körének szélesítését.
Az 587 041 négyzetkilométernyi területével Madagaszkár a világ 45. legnagyobb országa, és a negyedik legnagyobb szigete.
A mai Madagaszkárt, Indiát és az Antarktiszt magába foglaló földtömeg mintegy 135 millió évvel ezelőtt szakadt le a Gondwana őskontinensnek a mai Afrikát alkotó részéről. Madagaszkár később, körülbelül 88 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak késői szakaszában vált el Indiától, és azóta önálló sziget.
A központi magasföld jellegzetes tájain kopár dombok között a völgyekben teraszos rizstermesztés folyik. E terület tengerszint feletti magassága 750 és 1350 méter között van. Az országban több magasabb hegység is megtalálható, itt a csúcsok magassága meghaladja a 2400 métert. A legmagasabb hegy a 2876 méter magas Maremokotro. A lakosság zöme a felföldön él. Madagaszkár keleti részén meredek lejtő vezet a parti síkságra. Az Indiai-óceán tengerpartját lagúnák szegélyezik, melyek jó természetes kikötőket nyújtanak. Az ország nyugati felé kevésbé meredek a lejtő a nyugati parti síkság felé. Ez a sziget esőárnyékban lévő, száraz oldala. A lakosság ezen a részen ritkább, az eredeti természeti környezet kevésbé bolygatott.
Madagaszkár szigete elég nagy ahhoz, hogy tekintélyes méretű folyók legyenek rajta. Az emberi tevékenység miatt is a talajerózió erős a szigeten, vagyis a folyók sok hordalékot szállítanak. A hordalékot a parti síkságon rakják le. A feltöltődő folyók árvízveszélyt okoznak a parti településeken. A folyótorkolatokban levő kikötőknek is súlyos gondot okoz a jelenség. A keleti part természetes lagúnáit és mesterséges víztározóit a Canal des Pangalanes nevű, 460 km hosszú csatorna köti össze.
1990 óta a természeti világörökség része Tsingy de Bemaraha Természetvédelmi Terület. 2007-ben Atsinanana esőerdői gyűjtőnéven hat nemzeti parkot nyilvánítottak világörökséggé. Ezek a Marojejy, Masoala, Ranomafana, Zahamena, Andohahela, Andringitra nemzeti parkok.
_Madagascar.jpg)
.jpg)
.jpg)
